Vitaly Janelt életében minden megváltozott, amikor 2025 júliusában megszületett a kislánya, Lamija. A Brentford német középpályása az apaság örömeiről és nehézségeiről, a család és a futball közötti egyensúly megtalálásáról, valamint arról mesélt a Brentford hivatalos oldalának, hogyan változott meg a gondolkodásmódja a gyermek érkezése óta.
Hajnali három óra van Richmondban, Vitaly Janelt pedig babakocsit tolva járja az utcákat. Kislánya, Lamija sehogy sem akar elaludni. A kicsinek éppen jön a foga, így az elmúlt néhány éjszaka meglehetősen nehéz volt a család számára. Lamija szinte óránként felébred, sír és nyűgösködik.
Amikor csak teheti, Vitaly vállalja az éjszakai műszakot, hogy felesége, Ines is pihenhessen. Mivel semmi más nem válik be, úgy dönt, kiviszi Lamiját a friss levegőre. Letakarja a babakocsit, hogy az utcai lámpák fénye ne zavarja a kislányt, majd elindul egy negyedórás sétára.
Nem sokkal később abbamarad a sírás. Vitaly visszatér a lakásba, és meggyőződve arról, hogy a kislánya végre elaludt, óvatosan félrehúzza a babakocsi takaróját. Lamija azonban tágra nyílt szemekkel néz vissza rá.
„Na ne, ez nem lehet igaz! Hiszen végig olyan csendben voltál!” – idézi fel nevetve a történteket.
„Mindenkinek megvannak a maga praktikái. Idővel rájössz, milyen módszerek működnek. Szerintem ez is annak a jele, hogy az ember szépen lassan belerázódik a szülői szerepbe.”
A világ legjobb érzése
Lamija 2025 júliusában született. Az a pillanat, amikor Vitaly először tarthatta a karjában, máig olyan emlék számára, amelyet nehezen tud szavakba önteni.
„Ez volt a világ legcsodálatosabb érzése. Arra gondoltam: »Hűha, ő az enyém! Mi ketten hoztuk őt a világra.« Egészen hihetetlen érzés volt.”
A kislány érkezése ugyanakkor pályafutásának egyik nehéz időszakával esett egybe. A középpályás áprilisban műtéten esett át, és még javában dolgozott a visszatérésén, amikor a Brentford Portugáliába utazott a nyári felkészülésre.
„Sérült voltam, ráadásul a szerződésem is a végéhez közeledett, ezért keményen kellett edzenem, hogy minél hamarabb visszatérhessek a pályára. Számomra az volt a legfontosabb, hogy ott lehessek a gyermekem születésénél. Természetesen utána is szerettem volna a lehető legtöbb időt a családommal tölteni, de a csapattal is együtt kellett lennem, még akkor is, ha fizikailag nem voltam százszázalékos állapotban.”
A házaspár előzetesen megbeszélte a helyzetet, Ines pedig végig támogatta férjét. Édesanyja is mellette volt, így Vitaly tudta, hogy családja jó kezekben van. Amíg távol volt, mindennap beszéltek FaceTime-on.
Londonba visszatérve aztán egy egészen új élethez kellett hozzászoknia.
„Egyszerűen csak még jobban vártam, hogy hazaérjek. Folyton azon gondolkodtam, hogy történt-e valami újdonság, hogy van a kislányom. Ez volt a legszebb időszak. Imádtam, amikor Lamija a mellkasomon aludt, mi pedig csak úgy együtt pihentünk a kanapén. Mostanában viszont, ha a mellkasomra fektetem, már egyáltalán nem akar ott maradni!”
Az apaság nem igazodik a futballisták napirendjéhez
Egy Premier League-ben szereplő labdarúgó életében az edzéseket, az étkezést és a pihenést is gondosan megtervezik. Egy újszülött gondozása azonban egészen másfajta kihívásokat tartogat.
„Előfordult, hogy teljesen kimerülten értem haza, de közben a feleségem már hat, hét vagy nyolc órája foglalkozott a kicsivel. Ő is ugyanúgy elfáradt. Ines szerette volna, ha éjszaka tudok pihenni, hogy másnap százszázalékos erőbedobással végezhessem a munkámat. Ugyanakkor nekem is ki kellett vennem a részem a feladatokból.”
Janelt számára természetes volt, hogy az edzések után átvegye a gyermek gondozását.
„Elsősorban azért, mert én magam is ezt akartam. Elvégre ő az én gyermekem is, nem csak a feleségemé. Másrészt szerettem volna levenni valamennyit Ines válláról, hogy ő is pihenhessen egy kicsit.”
Persze akadtak olyan reggelek, amikor a német középpályás alig néhány óra alvás után érkezett meg a Brentford edzőközpontjába.
„Természetesen ez nehéz. Szerencsére azért nem minden éjszaka ilyen. Előfordulhat, hogy egymás után két-három rossz éjszakánk van, aztán remélhetőleg egy hónapig megint nyugalom következik. Ha ezt mindennap végig kellene csinálnom, valószínűleg megőrülnék, de két-három napot azért ki lehet bírni. Ráadásul nem magadért csinálod, hanem a gyermekedért. Amíg ő boldog, addig én is az vagyok.”
Apukák egymás között
Janelt nincs egyedül az apasággal járó kihívásokkal. Az elmúlt két évben több brentfordi csapattársa is édesapa lett, köztük Kristoffer Ajer, Mikkel Damsgaard, Michael Kayode és Caoimhín Kelleher.
A közös tapasztalatoknak köszönhetően az edzőközpontban is új témákkal bővültek a beszélgetések.
„Állandóan érdeklődünk, hogy minden rendben van-e a másik családjában. »Már mászik, már feláll, most pedig elkezdett járni. Tegnap este fájt a hasa. Ti próbáltatok valamit, ami bevált?« Ilyesmikről szoktunk beszélgetni. Jó látni, hogy mások hogyan kezelik ezeket a helyzeteket, hiszen nincs feltétlenül jó vagy rossz megoldás. Meghallgatod a többiek tapasztalatait, aztán eldöntöd, szerinted mi a legjobb.”
Kelleher számára az apaság rögtön dupla kihívással kezdődött, hiszen ikrei születtek.
„Amikor mostanában találkozom a feleségével, azzal szoktam viccelődni, hogy Caoimhín a szokásosnál tovább marad az edzőközpontban! Rögtön nulláról két gyerekre váltani azért nem semmi!” – nevet Vitaly.
A tapasztaltabb édesapák közül Mathias Jensentől és korábbi csapattársától, Christian Nørgaard-tól is rendszeresen kért tanácsot. Eleinte a gyermekgondozással kapcsolatos kérdésekkel fordult hozzájuk, később már olyan gyakorlati dolgok is szóba kerültek, mint a bölcsődeválasztás.
Pályafutása legszebb időszaka
Janelt immár a hetedik idényét tölti a Brentfordnál, amelyhez 2020 októberében, mintegy 500 ezer fontért érkezett a VfL Bochumtól. Azóta 166 mérkőzésen lépett pályára a Premier League-ben, amivel klubrekordernek számít a Brentford játékosai között. Az év elején ráadásul új szerződést írt alá, amely 2030 nyaráig köti az egyesülethez.
A német középpályás és felesége Londonban alakították ki közös otthonukat, távol a Németországban és Boszniában élő családtagjaiktól.
„Nagyon jól érezzük magunkat itt. Ez az egész történet nem csupán arról szól, hogy feljutottunk a Premier League-be, és most az élvonalban futballozhatok. Ott van az élet másik oldala is. Hogy a futballon kívül is boldog életet élhetek, gyermekem született, és csodálatos feleségem van. Mindez egy hatalmas kirakós része.”
Janelt úgy érzi, az apaság nemcsak a magánéletében, hanem a pályafutásában is új fejezetet nyitott.
„Egyáltalán nincs okom panaszra. Futballpályafutásom legszebb időszakát élem. Mostanra eljutottam oda, hogy pontosan tudom, mi igazán fontos számomra, és mit szeretnék kezdeni az életemmel. Sokkal tisztábban látom, mi a legjobb a családomnak.”
A gyermek érkezése a felelősségtudatát is megerősítette.
„Most már van valaki, akiről gondoskodnom kell. Szeretnék jó életet biztosítani Lamijának. Ahhoz, hogy a lehető legjobb apa legyek, a pályán és azon kívül is helyt kell állnom. Amikor édesapa lettem, rájöttem, miről is szól igazán az élet: a családról. Ahhoz pedig, hogy a legjobbat adhassam nekik, a munkámat is jól kell végeznem.”
„Viszont amikor hazaérek, a futball egyszerűen megszűnik létezni”
Az apaság azt is megváltoztatta, hogyan dolgozza fel a rosszul sikerült mérkőzéseket.
„Korábban, ha rosszul játszottam, semmi másra nem tudtam gondolni. Emberek vagyunk, pontosan érezzük, ha rossz napot fogunk ki. A háromórás buszúton hazafelé csak azon rágódtam, hogy »A rohadt életbe, mégis mit műveltem ma a pályán?« Most viszont a buszon előveszem a telefonomat, felhívom a családomat FaceTime-on, és egy időre teljesen megfeledkezem a futballról.”
Amikor pedig belép az otthona ajtaján, még egyértelműbbé válik a két világ közötti határ.
„Amikor hazaérek, a futball egyszerűen megszűnik létezni. Annyira boldog vagyok, hogy láthatom a kislányomat! Persze amikor jól játszol és győztök, az nagyszerű érzés. De amikor rosszul megy a játék, kikapunk, vagy én magam teljesítek gyengén, elég meglátnom a kislányomat, és olyan, mintha az a mérkőzés meg sem történt volna. Természetesen a szó legjobb értelmében.”
Ines azért gondoskodik róla, hogy férje ne feledkezzen meg teljesen a történtekről.
„A feleségem első dolga, hogy elmondja, milyen pocsékul játszottam, aztán megmutatja a kislányunkat!” – nevet Janelt. „És onnantól már boldog vagyok.”
Ez a szemléletváltás azonban egyáltalán nem ment a teljesítménye rovására. Épp ellenkezőleg.
A középpályás remek formában kezdte a Premier League idényét: két gólt szerzett, és kiváló párost alkot Mamadou Sangaréval a Brentford középpályáján.
Teljesítményének köszönhetően először kapott meghívót a német felnőttválogatottba. Jürgen Klopp, a németek szövetségi kapitánya már az első keretébe beválogatta, Janelt pedig október 1-jén, a Szerbia elleni Nemzetek Ligája-mérkőzésen be is mutatkozott a nemzeti csapatban.
Forrás: A cikket a Brentford hivatalos oldaláról vettük át.